Furcsa, hogy bizonyos idő elteltével hiányozni kezdenek az iskolai menzán fogyasztott ételek. Persze nem feltétlenül úgy, ahogy ott ettük, bár ebből a tészta ételből mindig repetáért esdekeltem a konyhás néniknél, ugyanis nagy kedvencem volt. Ha esetleg dupla adag lekvárt vagy porcukrot is kaptam rá, az maga volt a mennyország. Hiába, imádom a tésztákat, legyen az sós, vagy édes. Egyrészt, könnyen elkészíthetőek, másrészt számtalan variációjuk létezik. Ez itt az egyik legegyszerűbb, belefér 30 percbe, tehát kismamák, anyukák is nekiállhatnak, míg csemetéjük békésen szundikál, tuti nem maradnak ebéd nélkül. Egy éves kor felett, pedig együtt lakmározhatunk a finom, jól ismert édes tésztából. Szóval idézzünk meg egy kis ’menza-feelinget’, és csináljunk darás tésztát! Íme, a recept hozzá:
Grízes tészta
Hozzávalók:
25 dkg széles metélt
1 pohár búzadara (gríz)
3/4 pohár víz
3 evőkanál olaj vagy olvasztott margarin
A tésztát megfőzöm, majd leszűröm. Miközben a tészta készül, egy másik lábasban az olajon vagy margarinon arany barnára pirítom a grízt, majd ráöntöm a vizet. Addig pirítom, amíg a vizet teljesen felszívja a gríz, és újra morzsás állagú lesz. Ezután belekavarom a tésztát, és lefedve pihentetem egy picit. Porcukorral és házi készítésű baracklekvárral az igazi.
Tanács:
A gríz pirítására biztonság kedvéért használhatunk teflonbevonatú edényt, hogy elkerüljük a leégést.
Fontos a víz mennyiségének elpárologtatása, tehát legyünk türelmesek, és várjuk ki, amíg a gríz újra morzsás állagú lesz, különben egy nagy massza lesz az egészből. Ha tartjuk a receptben leírt arányokat, nem fordulhat elő ilyen baki.
A ’pohár’ csak egységet jelöl, bár én az angol ’cup’ mértékét szoktam alapul venni. Mindegy mi a ’poharunk’, csak az arányok stimmeljenek.