Köszönöm...
2013. február 27. írta: orkat

Köszönöm...

...hogy ennyien bizalmat szavaztatok nekem. Mikor elkezdtem a blog írását (körülbelül 3 hete), nem is álmodtam volna, hogy ennyire az életem részévé fog válni. Gondoltam megosztok egy-két receptet, melyek számomra is kedvesek, de semmi több. Aztán egyre több kérdést intéztek hozzám ismerőseim, barátaim, amik szinte minden nap alkotásra késztettek. Persze egyáltalán nem érzem kényszernek, sőt! Számos bejegyzésemnél ezek a kérdések, érdeklődések motiváltak. Elsősorban kedves Anyatársaimon szeretnék segíteni, akik a gyermek(ek) nevelése mellett nem tudnak hosszú időt a konyhában tölteni. Az én kisfiam 14 hónapos, és ha nem lenne ilyen jó alvó, biztos nem tudnék ennyi időt foglalkozni a sütés-főzéssel. De mivel nagyon rendes, és napjában kétszer is legalább egy órára álomra hajtja a fejét, így megadatik ez a szabadság. Van, hogy csak részfolyamatokat tudok megcsinálni, de ha jól megtervezi az ember, ügyesen válogat az elkészítendő ételek között, szerintem meg lehet oldani (később majd Ő is besegíthet kis kuktaként). Ha nem okoz gondot adott esetben, hogy 2-3 napig ugyanazt eszi az ember, akkor célszerű nagyobb adagokat készíteni, így nem kell minden nap stresszelni, hogy mi legyen az ebéd.

Mivel a családunkban nem csak kisbaba, hanem laktózérzékeny és vegetáriánus is van, próbálok a leírásokban erre is koncentrálni és alternatívákat kínálni. Egy kis odafigyeléssel sok minden megoldható. A ’Tanács’ címke alatt találhatjátok adott recept buktatóit, variációit. Mivel én csak azokra a nehézségekre tudom felhívni a figyelmeteket, amik nekem is problémát jelentettek, így örömmel venném, ha bármilyen észrevételetek van, vagy ’csak’ sikerült megfőzni-sütni valamit a receptem alapján, írjatok, kommenteljetek, hadd szerezzen róla tudomást mindenki, aki betéved a blogra.

Receptjeimnél elsősorban a takarékosságot tartom szem előtt. Takarékosságot időben és pénzben. Persze vannak olyan ételek is, amelyek nagyobb kihívást tartogatnak – egyszer-egyszer engem is elragad a hév-, de nem ez a fő szempont. Hiszen ebben a rohanó világban soha senkinek sincs ideje semmire. Ezért igyekszem ötleteimmel, tanácsaimmal megspórolni a kigondolás és hibák elkövetésének idejét.

Foglalkozásom szerint pedagógus vagyok. Imádok tanítani, irányt mutatni a mai fiataloknak. Miután gyesen vagyok, így közvetlen kapcsolat híján, igaz más területen, a távolról próbálok segíteni kezdő konyhatündéreknek, leendő családanyáknak, lelkes egyetemistáknak, szárnyukat bontogató diákoknak. Remélem, nem hiába... :)

Bízom benne, hogy akik ellátogatnak Kata konyhájába nem csalódnak, legyen az Családtag, Anya, Apa, Barát, Diák, Ismerős, Ismeretlen. Én várok vissza mindenkit nagy szeretettel, és remélem, hogy a jövőben is megkerestek kérésekkel, kérdésekkel, ismerve, ismeretlenül, folyamatosan táplálva ezzel kis konyhám tüzét!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://katakonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr105108246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.